Omega-3 zsírsavakról

Bevezetés

Az omega-3 zsírsavak és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkenése közötti összefüggéseket azt követően állapították meg, hogy megfigyelték, a grönlandi eszkimók körében annak ellenére alacsonyabb a koszorúér-betegségből eredő halálozás, hogy zsírban gazdag az étrendjük. Az 1970-es években dán kutatók azt feltételezték, hogy ennek az lehet az oka, hogy főként halakból, fókából és bálnából nagy mennyiségben visznek be szervezetükbe omega-3 zsírsavakat.

Az omega-3 zsírsavakról kimutatták, hogy a koszorúér betegségben szenvedőknél lényegesen csökkentik a szívritmuszavarok okozta hirtelen halált és az októl független halálozást. A zsíros halak, mint a lazac és a tonhal, valamint a halolaj eikozapentaénsavban és dokozahexaénsavban gazdag omega-3 zsírsavforrások, akárcsak a lenmag és a dió. Amellett, hogy antiarrhytmiás tulajdonságúak, az omega-3 zsírsavaknak antithrombotikus és gyulladáscsökkentő hatásuk is van. Ezzel szemben a növényi olajokban található omega-6 zsírsavak prothrombotikus és gyulladásserkentő hatással bírnak. Az omega-3 zsírsavakat alkalmazzák még a hyperlipidaemia, hypertonia és rheumatoid arthritis kezelésére is.

Az American Heart Association (AHA) ajánlása a koszorúér betegségben nem szenvedőknek heti két adag, míg a coronaria sclerosisban szenvedőknek napi egy adag halétel fogyasztását javasolja.

A zsírsavak

A zsírsavak lehetnek telítettek, továbbá egyszeresen vagy többszörösen telítetlenek. A többszörösen telítetlen zsírsavaknak (polyunsaturated fatty acids - PUFA) két klinikai szempontból jelentős típusa létezik: az omega-3 zsírsavak és az omega-6 zsírsavak (1. ábra)

1. ábra

Az omega-3 zsírsavak hosszú szénláncú (18-22 szénatomot tartalmazó), többszörösen telítetlen zsírsavak, amelyek kettőskötései közül az első a zsírsavmolekula metilcsoportot (CH₃-) tartalmazó végétől számított harmadik szénatomnál helyezkedik el. Az omega 3 zsírsavak közül főként kettő, az eikozapentaénsav (EPA, 20 szénatom és 5 kettőskötés) és a dokozahexaénsav (DHA - 22 szénatom és 6 kettőskötés) a halakban, halolajokban lelhető fel. Bár az EPA és DHA mennyisége a halakban fajonként és földrajzai területenként függően eltérő, a legtöbb omega 3 zsírsavat a makréla, a hering és a lazac tartalmazza. Az omega-6 zsírsavak leginkább növényi olajokban találhatók meg (főként linolsav formájában a kukoricában, napraforgóban és szójabab olajokban), de a lenmag és dió gazdag alfa-linolénsav (ALA) forrás, ami egy 18 szénatomot és három kettőskötést tartalmazó omega-3 zsírsav.

Farmakológia

Az omega-3 és az omega-6 zsírsavak esszenciális zsírsavak. Mivel a szervezet nem képes előállítani ezeket, így a táplálékkal kell bejuttatni a szervezetbe. Egy rossz hatásfokú enzim-mechanizmuson keresztül az alfa linolénsavból eikozapentaénsav és dokozahexaénsav keletkezik (az átalakulási ráta alacsonyabb mint 1%), amelyek olyan eikozanoid csoport prekurzorai (prosztaglandinok, thromboxánok és leukotriének), amiknek gyulladásgátló, antithrombotikus, antiarrhytmiás és értágító hatásuk van. A linolsav hosszabb szénláncú származéka az arachidonsav, ami olyan, különböző eikozanoid csoportok prekurzora, amelyek pro-thrombotikus és gyulladásserkentő hatásúak. Az alfa-linolénsav és a linolsav ugyanazon enzim révén alakul át a szervezetben, mint hosszabb a szénláncú eikozapentaénsav és arachidonsav, ezért e zsírsavak versengenek az enzimatikus átalakulás során. Hal vagy halolaj fogyasztásakor közvetlenül hozzájut a szervezet az eikozapentaénsavhoz és a dokozahexaénsavhoz, így nincs kompetíció az alfa-linolénsavat eikozapentaénsavvá alakító enzimért.

• Alfa-linolénsav, ALA (oktadekatriénsav, C18:3 ω-3):
  CH₃CH₂CH=CHCH₂CH=CHCH₂CH=CH(CH₂)₇COOH
• Dokozahexaénsav, DHA (C22:6 ω-3)
• Eikozapentaénsav, EPA (C20:5 ω-3)
• Linolsav (oktadecéndiénsav, C18:2 ω-6):
  CH₃(CH₂)₄CH=CHCH₂CH=CH(CH₂)₇COOH
• Arachidonsav, AA (eikozatetraénsav, C20:4 ω-6):
  CH₃(CH₂)₄CH=CHCH₂CH=CHCH₂CH=CHCH₂CH=CH(CH₂)₃COOH

Epidemiológiai vizsgálatok

A legtöbb vizsgálat fordított összefüggést mutatott a halfogyasztás és a koszorúér-betegség kialakulásának kockázata között. Ezen felül mind a hal fogyasztása, mind pedig az omega 3 zsírsavak magasabb szérumkoncentrációja a hirtelen szívhalál kockázatának csökkenésével járt. Összességében a halételek fogyasztása előnyös, és a prospektív vizsgálatok metaanalízise szerint a veszélyeztetett populációkban jelentősen csökkenti a koszorúér-sclerosis miatti halálozást.

Klinikai vizsgálatok

Több klinikai vizsgálat is értékelte a hal-, illetve halolajok koszorúér-betegségre gyakorolt hatását, főként szívinfarktus lezajlását követően.

Az étrendet és az ismételt infarktus kialakulását értékelő DART (Diet and Reinfarction Trial) másodlagos prevenciós vizsgálatban az infarktuson nemrégiben átesett betegek 3 különböző étrendet kaptak. A hetente legalább két adagnyi halat fogyasztóknál a két évig tartó követés alatt 29%-kal csökkent az összhalálozás, főként a koszorúér-betegségből eredő halálozás csökkenése következtében.

A tartós arrhytmiák okozta hirtelen halál felelős a koszorúér-betegségben szenvedők összes halálesetének mintegy 50-60%-áért. Az eddigi legnagyobb (11324 beteg) prospektív, randomizált, kontrollos vizsgálat, ami az omega 3 zsírsavak hatásait vizsgálta, a GISSI Prevenzione vizsgálat (Gruppo Italiano per lo Studio della Sopravvivenza nell’Infarto Miocardico Prevenzione) volt. A bizonyított koszorúér sclerosisban szenvedő betegek e vizsgálat során v300 mg E-vitamint, vagy 850 mg omega 3 zsírsavat, vagy mindkettőt, illetve egyiket sem kaptak. Három és fél éves követés után azt találták, hogy a csak omega 3 zsírsavat kapók csoportjában 45%-kal csökkent a hirtelen halál, és 20% kal az októl független halálozás.

Tizenegy, szívbetegségben szenvedőkön folytatott randomizált, kontrollos vizsgálat metaanalízise azt állapította meg, hogy a zsírsavak csökkentik az összhalálozást, a szívinfarktusból eredő halálozást és a hirtelen halált. Az alacsony kockázatú betegek közül 250-et, a magas kockázatú betegek közül 24-et kell kezelni egyetlen idő előtti haláleset megelőzése érdekében (number needed to treat).

A U.S. Physicians’ Health Study kb. 20000 férfi orvost követett, és nem mutatott ki egyértelmű összefüggést a halfogyasztás vagy az omega 3 zsírsavakkal történő táplálékkiegészítés és a szívinfarktuskockázat, a nem hirtelen szívhalál és a szív- és érrendszeri összmortalitás között. Azonban a halat hetente legalább egy alkalommal fogyasztó férfiaknál 50%-kal csökkent a hirtelen halál kockázata, és jelentősen csökkent az októl független halálozás.

A U.S. Physicians’ Health Study ismételt analízise jelentős fordított összefüggést észlelt a vér omega 3 zsírsavszintje és a hirtelen halál kockázata között azoknál a betegeknél, akiknek az anamnézisében nem szerepelt koszorúér-betegség.

Egy angiográfiás vizsgálat a napi 1,5 g halolaj tartalmú készítményt szedő betegeknél két év alatt a koszorúér laesiók fokozott visszafejlődését, illetve azok előrehaladásának csökkenését igazolta.

Az omega 3 zsírsavak hatásmechanizmusa

Az omega 3 zsírsavak több potenciális szív- és érrendszeri hatással rendelkeznek, de ezek tényleges súlya nem ismeretes.

Arrhytmiák
A halolajok védőhatását eredendően antithrombotikus hatásukban látták, de a bizonyítékok arra utalnak, hogy legelőnyösebb tulajdonságuk talán antiarrhytmiás hatásukban keresendő. A GISSI Prevenzione vizsgálatban a mortalitás-csökkenés jórészt a hirtelen halálesetek csökkenésének volt köszönhető. A halolaj bevitel hatására a szívinfarktuson átesett betegeknél nő a pulzusszám variabilitás, ami jól korrelál a halálozás és a malignus arrhytmiák kockázatának csökkenésével. Állatkísérletekben a halolaj véd a koszorúér-elzáródás utáni kamrafibrillációval szemben. Embereknél a közvetlen antiarrhytmiás hatás kimutatása még várat magára.

Thrombosis
Az omega 3 zsírsavak thrombocyta-funkcióra és thrombosisra gyakorolt hatása vitatott. Nagy dózisokban csökkentik a thrombocyta-aggregációt, de a kisebb mennyiségeknek mérsékelt thrombocytagátló hatása van. Az omega 3 zsírsavak fibrinolysisre gyakorolt hatása ellentmondásos, a véralvadásra gyakorolt hatása pedig csekély. S noha az omega 3 zsírsavaknak van antithrombotikus hatásuk, ennek a mortalitás csökkenésében betöltött jelentősége nem világos.

Atherosclerosis
Koszorúérbetegekben két évig tartó halolaj-bevitel angiográfiával igazoltan mérsékelten javította az atherosclerosist. Az omega 3 zsírsavak könnyedén beépülnek az atherosclerotikus plakkba, és ezeken a plakkokon nagyobb valószínűséggel alakult ki vastag, fibrotikus bevonat, és csökkent bennük a gyulladásos sejtek okozta infiltráció. Ezek következtében a plakk kevésbé lesz sérülékeny, nem reped meg. Ezért a halolajnak fontos szerepe lehet a plakk stabilizálásában.

Gyulladás
A gyulladásnak központi szerepe van a koszorúér betegség kialakulásában és progressziójában. Az omega 3 zsírsavaknak bizonyított gyulladásellenes hatásuk van, ami hozzájárulhat kedvező kardiovaszkulásris hatásukhoz. Azon túl, hogy az omega 6 zsírsavak metabolizmusa során keletkező arachidonsav és annak metabolitjai gyulladáskeltő hatásúak, a szervezetbe jutó omega 3 zsírsavakból ugyezen metabolikus útvonalért versengve a gyulladásserkentő folyamatokat antagonizáló vegyületek keletkeznek. A halolajok gátolják a gyulladásserkentő citokineket, és csökkentik a sejtadhéziós molekulák (cell adhesion molecule – CAM) expresszióját. Ez utóbbiak segítségével tapadnak a keringő leukocyták az endothelsejtek felszínéhez, ami fontos lépés az atherosclerosis és a gyulladás pathogenezisében.

Endothel-funkció
Az omega 3 zsírsavaknak közvetlen hatásuk van az endotheliális vazomotor funkcióra. Magasabb koncentrációkban javítják a szív- és érrendszeri kockázati tényezőkkel bíró fiatal felnőttek arteria brachiálisának dilatációját, ami az endothel-funkcióra gyakorolt protektív hatásra utal. Hyperlipidaemiás férfiakon az omega 3 zsírsavak javították a szisztémás arteriás compliance-t.

Vérnyomás
Vélhetően a fent említett endothel-funkcióra gyakorolt hatás következtében a halolajok mérsékelt vérnyomáscsökkenést idéznek elő. Harminchat randomizált vizsgálat metaanalízise a szisztolés vérnyomás 2,1 Hgmm-es és a disztolés vérnyomás 1,6 Hgmm-es csökkenését találta. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy a legtöbb vizsgálatban viszonylag magas (3,6 g/nap) dózisokat alkalmaztak, és az alacsonyabb omega 3 zsírsavadagok vérnyomásra gyakorolt hatása még megállapításra vár.

Triglyceridszint csökkentés
Az omega 3 zsírsavak dózisfüggő módon csökkentik a triglyceridszintet. Napi 4 grammos bevitel mellett a szérum-triglyceridszintet 25-30%-kal csökkentik. Koleszterinszintre gyakorolt hatásuk kicsi, ezért ennek klinikai jelentősége bizonytalan.

Az omega 3 zsírsavak lehetséges hatásmechanizmusai:

• antiarrhytmiás,
• antithrombotikus,
• antiatherosclerotikus,
• gyulladáscsökkentő,
• javítja az endothelfunkciót,
• csökkenti a vérnyomást,
• csökkenti a triglyceridszintet.

Klinikai alkalmazásai

Alkalmazása elsősorban a szívinfarktuson átesett betegek szekunder prevenciós rezsimjeiben jön szóba. A betegeknek hetente legalább kétszer, napi 1 g eikozapentaénsavat és dokozahexaénsavat kell bevinniük a szervezetükbe, elsősorban a zsírban gazdag halak fogyasztásának növelésével (1. táblázat). A halolajat tartalmazó kapszulák elsősorban azok számára ajánlottak, akik nem bírják megenni a halat, vagy akik képtelenek jelentősen változtatni az étrendjükön.

Az American Heart Association ennél is tovább ment, és azoknak is javasolja a halolaj tartalmú táplálékkiegészítők alkalmazását, akiknek igazolt koszorúér betegségük van.

Nem történt vizsgálat, ami a koszorúér betegség által veszélyeztetetteknél a halolaj primer prevenciós hatását értékelte volna, ezért jelenleg ennél a betegcsoportnál nem lehet egyértelmű ajánlást tenni.

Ugyanakkor az epidemiológiai vizsgálatokból eredő bizonyítékok alapján az (elsősorban) zsírban gazdag halak heti legalább kétszeri fogyasztását vagy a halolaj tartalmú táplálékkiegészítők alkalmazását támogatni kell.

A halolajat alkalmazzák vitaminokkal kombináltan is. Ilyen esetekben abból indulnak ki, hogy az általános vitaminpótláson belül a folsav, a B6 vitamin és a B12 vitamin bevitele csökkentheti a homociszteinémiát, amelynek fennállása önmagában is fokozza a szív- és érrendszeri kockázatot.

Egyéb, nem szív- és érrendszeri betegségek

Néhány kisebb vizsgálat azt találta, hogy a halolaj legalább napi 3 g-os adagban (az egyik vizsgálatban napi 18 g-os adagot alkalmaztak) jelentősen csökkenti az ízületek reggeli merevségét, az érzékeny és duzzadt ízületek számát a rheumatoid arthritises betegek körében. Ezek a jótékony hatások gyakoribbak voltak a nagyobb adagot szedő betegeknél, és a hatás jelentkezéséhez legalább 12 hétig tartó szedés volt szükséges. A beszámoló szerint az omega 6 zsírsavak fogyasztásának csökkentése és az omega 3 zsírsavak bevitelének emelése akár még a nem szteroid gyulladáscsökkentők adagjának csökkentését vagy szedésük elhagyását is lehetővé tette.

Epidemiológiai vizsgálatok utalnak arra, hogy a nagyobb mennyiségű halfogyasztás csökkenti a daganatos betegségek kockázatát. Úgy tűnik, ez főként a hormonfüggő daganatokra, elsősorban az emlő- és a prosztatarákra érvényes, de vannak hasonló adatok a vastagbélrákra vonatkozóan is. Arra is van adat, hogy a halfogyasztás csökkenése, és ezzel párhuzamosan az omega-6 zsírsavakban gazdagabb növényi olajok fokozott fogyasztása a japán nők körében az emlőrák arányának növekedésével járt együtt.

Mellékhatások, biztonsági kérdések

Nem gyakori jelenségként említi a szakirodalom a kellemetlen, halra emlékeztető szájízt. A gyomorpanaszok ritkák, és csak mérsékeltek.

Néhány cikk a cukorbetegeknél a beállított szénhidrát anyagcsere esetleges felborulásáról tesz említést, de két, ezirányú metaanalízis sem talált ilyen jellegű mellékhatást. Ráadásul, egy nemrégiben befejezett prospektív vizsgálat azt találta, hogy az omega 3 zsírsavak nagyobb mennyiségben történő fogyasztása a koszorúér betegség és a halálozás kisebb gyakoriságával járt cukorbeteg nőknél.

Az LDL-koleszterinnel kapcsolatos korábbi aggodalmak úgy tűnik, feleslegesek voltak, mert az LDL-koleszterinszint emelkedése csak kisfokú. Az oxidatív stresszfolyamatokban bekövetkező, korábban feltételezett változásokat sem sikerült egyértelműen igazolni.

Ezeknél talán lényegesebb az az aggodalom, hogy a táplálékkal elfogyasztott nagyobb mennyiségű hal mennyi és milyen környezetszennyező anyagokat tartalmaz.

Jelentős mennyiségű metil-higany, poliklórozott bifenilek, dioxinok, és egyéb mérgező anyagok halmozódhatnak fel bizonyos halfajokban, így a cápában, kardhalban, királymakrélában, valamint a tenyésztett lazacokban. Egy nemrégiben elvégzett vizsgálat eredményei szerint a hallal az emberi szervezetbe jutó higany gyengíti a táplálék kardioprotektív hatásait.

2004. márciusában az FDA, az amerikai Élelmiszer és Gyógyszer Hatóság (Food and Drug Administration) és a Környezetvédelmi Hivatal (Environmental Protection Agency) azt javasolta a terhességet tervező, illetve a már várandós kismamáknak, a szoptató anyáknak, illetve a kisgyermekeknek, hogy bizonyos halfajtákat ne fogyasszanak, illetve olyan halakat egyenek, amelyek higanytartalma alacsony.

A jó minőségű halolaj tartalmú táplálékkiegészítők nem tartalmaznak ilyen szennyezőanyagokat.

A multivitamin készítmények és a kardiovaszkuláris prevenció

Az omega-3 zsírsavak mellett az egyes vitaminok, illetve multivitamin és ásványi anyag készítmények kardiovaszkuláris prevenció szempontjából mutatott hatékonysága is régóta intenzív kutatások tárgya.

Egyes tanulmányok a multivitamin készítmények szedésével kapcsolatban a koszorúér-események, illetve a kardiovaszkuláris mortalitás csökkenését mutatták ki. Különösen kiemelik a fólsav, továbbá a piridoxin (B6-vitamin) és a cianokobalamin (B12-vitamin), mint a homocisztein-metabolizmus kofaktorainak jelentőségét a hiperhomociszteinémia prevenciójában és kezelésében.

A svéd SHEEP populáció-alapú eset-kontroll tanulmányban a napi ajánlott bevitelt meg nem haladó vitamin-, illetve ásványianyag dózisokat tartalmazó multivitamin készítmények szedői (1296 fő; 45 – 70 év közötti populáció) körében a multivitaminokat nem szedőkhöz képest a különféle befolyásoló tényezők (pl. életmód, gyümölcs- és zöldségfogyasztás, dohányzás, fizkai aktivitás) kiszűrése után kimutatták a szívinfarktusok kockázatának (férfiaknál 21%-os, nőknél 34%-os) csökkenését.

A multivitamin-készítmények kardiovaszkuláris prevencióban betöltött potenciális szerepének szilárd megítéléséhez randomizált, kettős vak, placebo-kontrollos vizsgálatokra van szükség.

Mivel az omega-3 zsírsavak kedvező élettani hatásai nyilvánvalóan nem alakulhatnak ki vitamin- és ásványianyaghiány talaján, továbbá mind az omega-3 zsírsavaknak, mint a vitaminoknak és ásványi anyagoknak kedvező szív- és érrendszeri hatásai lehetnek, indokolt egy készítményben történő kiszerelésük.

Összefoglaló a vitamnok és ásványi anyagok főbb élettani hatásairól

Vitaminok

E-vitamin

A gyomor-béltractusból gyorsan felszívódik. Zsírfelszívódási zavarban abszorpciója elégtelen lehet. Lebontása és kiürülése a máj által történik.

A vörösvértestképzésben, az izom- és egyéb szövetek felépítésében játszik szerepet. A béta-karotinhoz hasonlóan antioxidánsként funkcionál a sejtet a külvilágtól elválasztó sejthártyában, és ilymódon segíti a sejtek normális működésének fenntartását.

K1-vitamin

Az élelemmel felvett K-vitamin a vékonybélből szívódik fel, kilomikronokba inkorporálódik, és a nyirokrendszerrel jut a keringésbe. A bomlástermékek a vizelettel és a széklettel ürülnek ki. Fontos szerepet játszik a normális véralvadási folyamat fenntartásában.

B1-vitamin (tiamin)

A gyomor-béltractusból Na-dependens aktív transzporttal szívódik fel. A tiamin felszívódásának fokozódásával a felesleg a vizelettel ürül ki. Számos anyagcsere-folyamatban koenzimként működik.

B2-vitamin (riboflavin)

Specifikus transzport mechanizmussal, amely foszforilációt is tartalmaz, azonnal felszívódik a gyomor-béltractusból. Minden szövetbe eljut. A felesleg a vizelettel ürül.

Segít a bőr és a szem egészségének megőrzésében és fontos a szénhidrátok, a zsírok és az aminosavak (a fehérjék építőegységei) teljes hasznosulásához.

Niacinamid

A gyomor-béltractusból azonnal felszívódik és minden szövetbe eljut. A niacinamid változatlan formájának kis mennyisége megjelenik a vizeletben. Szerepet játszik az energiatermelő folyamatokban és jótékony hatással van a szívre, az idegrendszerre, az izomműködésre és a növekedésre.

Pantoténsav

A gyomor-béltractusból gyorsan felszívódik. Minden szövetben jelen van. A felszívódott pantoténsav 70%-a ürül ki a vizelettel. A szénhidrát-, zsír- és aminosav-anyagcsere lényeges faktora, valamint fontos szerepet játszik a szövetképződésben és egyes hormonok termelődésében.

B6-vitamin (piridoxin)

A gyomor-béltractusból gyorsan felszívódik és a máj által választódik ki. Az aminosav-anyagcsere és a fehérjetermelés egyik fő komponense. Fontos a vörösvértestek képződésében és az idegrendszer működésében.

Fólsav

A sejtképzés és vörösvértestképzés alapvető faktora, az idegrendszer kifejlődéséhez és megfelelő működéséhez is szükséges.

B12-vitamin (kobalamin)

A bélből intrinsic faktor segítségével szívódik fel. A szérumban fehérjékhez kötve van jelen. Szükséges a vörösvértestek képződéséhez és a sejtdisztribúcióhoz. Szerepet játszik az idegrendszer épségének fenntartásában.

Biotin

A gyomor-béltractusból gyorsan felszívódik és a vizelettel ürül ki. Számos enzim fontos komponense és közreműködik a szénhidrát-, zsír- és fehérje-anyagcserében.

C-vitamin

A gyomor-béltractusból gyorsan felszívódik, energiafüggő folyamattal. Az aszkorbinsav jelen van a plazmában és egyenletesen oszlik meg a test sejtjeiben. Segíti a vas felszívódását. A vizelettel ürül.
Erősíti az immunrendszert, segíti a sebgyógyulást és elősegíti a vérképzést. Különösen fontos a csont, a porc, a kötőszövet és a fogak épségének fenntartásában. Mint vízben oldódó antioxidáns a sejtek hidrofil régiójában semlegesíti az agresszív vegyületeket és segíti a sejtek normális működésének fenntartását.

Lutein és zeaxantin

A macula a szemben különösen gazdag luteinben és zeaxantinban. A luteinpótlás igazoltan fokozza a macula pigmentációt. A lutein és a zeaxantin még ezelőtt elnyeli a kék fényt, mielőtt elérné a maculában a csapokat és ezáltal mérsékelni képes a fényingerre adott választ. Ennek következtében a lutein hasznos lehet a kék fény által előidézett kromatid-aberráció csökkentésében. Ezen kívül a lutein és a zeaxantin antioxidánsként is hatást fejthet ki a retinában ebben a régióban, ily módon védve a retina szövetét a fotooxidatív károsodásoktól.

Szójalecitin

A lecitin életfontosságú alkotórésze a sejtmembránnak. Három alkotóeleme a kolin, az inozitol és a szerin. A kolin segíti a máj és az agysejtek sejtmembránjainak felépülését. Az inozitol a kolinnal együtt segíti az agysejtek tápanyagellátását. Az inozitol fontos a csontvelő, a szemszövet és a bélrendszer sejtjei számára.

Ásványi anyagok

Kalcium

A bélből aktív, D-vitaminfüggő transzporttal és facilitált diffúzióval szívódik fel. A szervezet kalciumtartalmának 99%-a a csontrendszerben van jelen kristályos formában. A csont és a fogak fő építőeleme. Ezen kívül fontos az ép ideg- és izomműködéshez.

Magnézium

A vékonybélből szívódik fel aktív és passzív transzporttal. A szervezet teljes magnéziumtartalmának 50%-a a csontokban van. Főként a vesén keresztül eliminálódik. A fehérje-, zsír- és szénhidrát-anyagcserében, valamint az energiaátalakító folyamatokban játszik alapvető szerepet. Szabályozza a szívritmust, az izomösszehúzódást és az idegtranszmissziót, valamint a lágy szövetek, testfolyadékok és csontok nélkülözhetetlen összetevője.

Vas

A gyomor-béltractusból szívódik fel. A lépben, a májban és a csontvelőben raktározódik. A vas kétharmada a tápcsatornából, egyharmada a vizelettel, kis mennyiség pedig a bőrön át választódik ki. A vörösvértestekben megköti az oxigént, továbbá számos enzim összetevője és fontos a növekedéshez.

Réz

A réztartalmú enzimek sok anyagcserereakcióban vesznek részt, mint amilyen a sejtlégzés során az oxigén és az energia hasznosítása. Ezen felül egyes agyi és vörösvértest-funkciókban szerepet játszó fehérjék és enzimek építőeleme. Szerepe van a vasanyagcserében, a csontműködésben, a fehérjeszintézisben, a bőr-, a haj- és a szempigmentációban.

Jód

A jód a gyomor-béltractusban a felszívódás előtt jodiddá redukálódik.
Főként a vizelettel, jodid formájában ürül.
Fontos a pajzsmirigy megfelelő működésének biztosításában. Az anyagcserét és a testhőmérsékletet kontrolláló pajzsmirigyhormonokba épül be.

Cink

A gyomor-bélrendszerből részben szívódik fel. Fő raktárai a csontváz, az izom, a bőr és a hasnyálmirigy. A bélből ürül ki. A cink több enzim alkotórésze és egyben aktivátora. Fontos az immunrendszer erősítésében, valamint több életfontosságú hormon, pül. Az inzulin alkotórészét képezi. Ezen felül fontos szerepet játszik az ízlelésben, a sebgyógyulásban, a fehérjeanyagcserében és a sötétben történő látásban.

Szelénium

A szelén az E-vitamin mellett segíti a sejteket az oxidatív károsodások csökkentésében. Szükséges a megfelelő immunműködéshez, a normális növekedéshez és fejlődéshez, valamint több antioxidáns enzim működéséhez.

Króm

A króm kofaktorként működik közre az inzulin hatásában és az inzulinreceptorral való komplexképzés, valamint a niacint, továbbá glicint, glutaminsavat és ciszteint tartalmazó inzulinkomplex kapcsolódásának serkentése révén szerepet játszik e hormon perifériás hatásainak kialakulásában. A króm a makrofágok szuperoxidtermelődését is befolyásolja. Serkenti a zsírsavak képződésében és a szénhidrátok hasznosulásában szerepet játszó egyes enzimek működését.

Molibdén

A molibdén enzim kofaktorként működik. A tápcsatornából 35-80%-a szívódik fel. Felszívódás után gyorsan metabolizálódik és molibdenát formájában ürül a vesén keresztül.
A molibdén a szénhidrát-, a zsír- és a vasanyagcserében közreműködő enzimeket aktiválja. Fontos a normális sejtműködéshez és az egészséges növekedéshez.

Irodalomjegyzék:

Bruce J. Holub, Dietary fish oils containing eicosapentaenoic acid and the prevention of atherosclerosis and thrombosis. CMAJ, vol. 139, september 1, 1988

William E Connor. Importance of n-3 fatty acids in health and disease. Am J Clin Nutr 2000;71(suppl):171S–5S.

Clemens von Schacky. n-3 Fatty acids and the prevention of coronary atherosclerosis Am J Clin Nutr 2000;71(suppl):224S–7S.

Paul J Nestel. Fish oil and cardiovascular disease: lipids and arterial function. Am J Clin Nutr 2000;71(suppl):228S–31S.

Michael L Burr. Lessons from the story of n-3 fatty acids. Am J Clin Nutr 2000;71(suppl):397S–8S.

Christine M. Albert Blood levels of long-chain n–3 fatty acids and the risk of sudden death N Engl J Med 2002;346:1113-8.

Penny M. Kris-Etherton, William S. Harris, Lawrence J. Appel and for the Nutrition Committee. Fish Consumption, Fish Oil, Omega-3 Fatty Acids, and Cardiovascular Disease. Circulation 2002;106;2747-2757

Bruce J. Holub. Clinical nutrition: 4. Omega-3 fatty acids in cardiovascular care CMAJ 2002;166(5):608-15

Alexander Leaf, Jing X. Kang, Yong-Fu Xiao and George E. Billman. Clinical Prevention of Sudden Cardiac Death by n-3 Polyunsaturated Fatty Acids and Mechanism of Prevention of Arrhythmias by n-3 Fish Oils Circulation. 2003;107;2646-2652

Eliseo Guallar and Myocardial Infarction Study Group. Mercury, fish oils, and the risk of myocardial infarction N Engl J Med, 2003; Vol. 347, No. 22

Jehangir N Din, David E Newby, Andrew D Flapan. Omega 3 fatty acids and cardiovascular disease – fishing for a natural treatment BMJ 2004;328:30-5

Maggie B. Covington. Omega-3 Fatty Acids Am Fam Physician 2004;70:133-40

Susanna C Larsson, Maria Kumlin, Magnus Ingelman-Sundberg, Alicja Wolk. Dietary long-chain n-3 fatty acids for the prevention of cancer: a review of potential mechanisms Am J Clin Nutr 2004;79:935-45.

Hooper L, Thompson RL, Harrison RA, Summerbell CD, Ness AR, Moore HJ, Worthington HV, Durrington PN, Higgins JP, Capps NE, Riemersma RA, Ebrahim SB, Davey Smith G. Risks and benefits of omega 3 fats for mortality, cardiovascular disease, and cancer: systematic review. BMJ. 2006;332:752-60.